20 agy-alapú tanulási tevékenység

 20 agy-alapú tanulási tevékenység

Anthony Thompson

Az idegtudomány és a pszichológia sokat tanít nekünk az emberi agyról és arról, hogyan tanuljuk meg a leghatékonyabban az új dolgokat. Ezeket a kutatásokat felhasználhatjuk tanulási képességünk, memóriánk és tanulmányi teljesítményünk fokozására. Összegyűjtöttünk 20 agyi alapú tanulási stratégiát, amelyeket alkalmazhatsz az osztályteremben. Kipróbálhatod ezeket a technikákat, akár diák vagy, aki szeretné feljavítani a tanulási játékát, akár egytanár, aki változtatni akar a tanítási módszerén.

1. Kézzel végezhető tanulási tevékenységek

A kézzel való tanulás értékes agyi alapú tanítási módszer lehet, különösen a gyermeki fejlődési készségek esetében. A tanulók megérinthetik és felfedezhetik a tanulás közben - ezzel bővítve érzékszervi tudatosságukat és motoros koordinációjukat.

2. Rugalmas tevékenységek

Minden egyes agy egyedi, és lehet, hogy jobban alkalmazkodik egy adott tanulási stílushoz. Fontolja meg, hogy rugalmas lehetőségeket adjon diákjainak a feladatok és tevékenységek terén. Például, míg egyes diákok egy történelmi eseményről szóló rövid esszé megírásában jeleskednek, mások inkább videókat készítenek.

3. 90 perces tanulási ülések

Az emberi agy képes hosszabb ideig koncentrálni, ahogy azt valószínűleg mindannyian tudjuk első kézből. Az idegtudósok szerint az aktív tanulási üléseket 90 percre kell korlátozni az optimális koncentrációs idő érdekében.

4. Tedd el a telefont

Kutatások kimutatták, hogy a telefon egyszerű jelenléte az asztalon egy feladat elvégzése közben csökkentheti a kognitív teljesítményt. Dobd el a telefont, amikor órán vagy tanulás közben vagy. Ha tanár vagy, bátorítsd a diákjaidat, hogy ugyanezt tegyék!

5. Távolsági hatás

Volt már, hogy az utolsó pillanatban magoltál egy tesztre? Én igen... és nem értem el jó eredményt. Az agyunk a leghatékonyabban a tanulás ütemezett ismétlésével tanul, nem pedig a sok információ egyszerre történő elsajátításával. Ezt a hatást kihasználhatod, ha a leckéket ütemezed.

6. Elsőbbségi hatás

Hajlamosak vagyunk jobban emlékezni azokra a dolgokra, amelyeket először mutatnak be nekünk, mint az utána következő dolgokra. Ezt nevezik primacy-effektusnak. Ezért a tantervet úgy alakíthatod ki, hogy a legfontosabb pontokkal kezdd, hogy kihasználd ezt a hatást.

7. Visszatérő hatás

Az utolsó képen, a "Huh?" zóna után a memóriamegmaradás növekszik. Ez a recency-effektus, vagyis az a hajlamunk, hogy a nemrég bemutatott információkra jobban emlékszünk. Biztos, hogy a legfontosabb információkat a lecke elején és végén is érdemes bemutatni.

8. Érzelmi elkötelezettség

Nagyobb valószínűséggel emlékszünk azokra a dolgokra, amelyekkel érzelmileg kötődünk. A biológiatanároknak, amikor egy adott betegségről tanítanak, ahelyett, hogy csak a tényeket mondanák el, megpróbálhatnának egy történetet is beilleszteni egy olyan emberről, aki ebben a betegségben szenved.

9. Csomagolás

A chunking egy olyan technika, amely az információ kisebb egységeit egy nagyobb "chunk"-ba csoportosítja. Csoportosíthatja az információkat azok rokonsága alapján. Például emlékezhet az összes Nagy-tavakra a HOMES rövidítéssel: Huron, Ontario, Michigan, Erie, & Superior.

10. Gyakorló tesztek

Ha a cél a vizsgateljesítmény javítása, akkor a gyakorló tesztek készítése lehet a legértékesebb tanulási technika. A tanulók interaktív módon foglalkozhatnak újra a tanult anyaggal, ami segít megszilárdítani a tényeket a memóriában, szemben a jegyzetek egyszerű újraolvasásával.

11. Átlapolás

Az átlapolás egy olyan tanulási módszer, amely során a gyakorló kérdések különböző formáinak keverékét alkalmazza, ahelyett, hogy ugyanazokat a kérdéstípusokat gyakorolná ismételten. Ez gyakorolhatja a tanulók rugalmasságát egy adott fogalom megértése körül.

12. Mondd ki hangosan

Tudtad, hogy ha hangosan kimondasz egy tényt, ahelyett, hogy csendben gondolkodnál, az jobban elraktározza azt a tényt a memóriádban? Az idegtudományi kutatások szerint igen! Legközelebb, amikor a diákjaid egy problémára adott válaszon gondolkodnak, bátorítsd őket, hogy próbáljanak meg hangosan gondolkodni!

13. Fogadja el a hibákat

Az, hogy tanulóink hogyan reagálnak a hibákra, hatással van a tanulásra. Ha hibáznak, nagyobb valószínűséggel emlékeznek a helyes tényre vagy a helyes módszerre a következő alkalommal. A hibák a tanulás részét képezik. Ha már mindent tudnának, a tanulás felesleges lenne.

14. Növekedési gondolkodásmód

A gondolkodásmódunknak nagy ereje van. A növekedési gondolkodásmód azt a szemléletet jelenti, hogy képességeink nem rögzítettek, és hogy fejlődhetünk és új dolgokat tanulhatunk. Bátoríthatja diákjait, hogy "ezt még nem értem" helyett azt mondják: "Ezt még nem értem".

15. Gyakorlati szünetek

A testmozgás nem csak a fizikai egészségre jótékony hatással van. A tanulási folyamat szempontjából is értékes. Egyes iskolákban már elkezdték bevezetni a rövid agytornaszünetek (~10 perc) fizikai aktivitását minden tanítási órára. Ezek a figyelem és a tanulmányi teljesítmény javulásához vezethetnek.

16. Mikro-fészkek

Még a rövidebb agyi szünetek is erősíthetik a memóriát és a tanulást. Megpróbálhatsz 10 másodperces vagy annál hosszabb mikroszüneteket bevezetni a következő órád során. A fenti agyi kép a tanult idegpályák mintáit mutatja, amelyek a mikroszünetek alatt reaktiválódnak.

Lásd még: 30 nagyszerű gyermekkönyv fekete szerzők tollából

17. Nem alvás közbeni mélypihenő protokoll

A legújabb kutatások kimutatták, hogy az alvás nélküli mélypihenő gyakorlatok, mint például a jóga Nidra, a szunyókálás stb. fokozhatják a tanulást. A legjobb eredmény érdekében a tanulási ülés befejezése után egy órán belül végezhető. Dr. Andrew Huberman idegtudós naponta alkalmazza ezt a jóga Nidra által irányított gyakorlatot.

18. Alváshigiénia

Az alvás az a pillanat, amikor a nap folyamán tanult dolgok elraktározódnak a hosszú távú memóriánkban. Számos tippet adhatsz a diákjaidnak, hogy javítsd az alvás minőségét. Például ösztönözd őket arra, hogy következetes időpontokban menjenek aludni és ébredjenek.

19. Az iskolakezdés késleltetése

Egyes idegtudósok a késleltetett iskolakezdés mellett érvelnek, hogy szinkronizálják diákjaink napi időbeosztását a cirkadián ritmusukkal (azaz a biológiai órájukkal), és enyhítsék az alváshiányt. Bár sokunknak nem áll módjában megváltoztatni az időbeosztást, ha magántanuló vagy, kipróbálhatod.

Lásd még: 35 ígéretes popcorn tevékenység ötletek gyerekeknek

20. Véletlenszerű szakaszos jutalom

A véletlenszerű jutalmak bevezetése egy agy-alapú megközelítés, amely segít diákjaidnak motiváltnak maradni a tanulásban. Ha minden nap jutalmakat osztogatsz, az agyuk elvárja ezt, és már nem lesz olyan izgalmas. A kulcs a véletlenszerű elosztás és a véletlenszerű jutalmazás!

Anthony Thompson

Anthony Thompson tapasztalt oktatási tanácsadó, több mint 15 éves tapasztalattal a tanítás és tanulás területén. Dinamikus és innovatív tanulási környezetek létrehozására specializálódott, amelyek támogatják a differenciált oktatást, és értelmes módon vonják be a tanulókat. Anthony sokféle tanulóval dolgozott együtt, az általános iskolásoktól a felnőtt tanulókig, és szenvedélyesen rajong a méltányosságért és az oktatásba való befogadásért. A Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen szerzett mesterképzést oktatásból, okleveles tanár és oktatói edző. Tanácsadói munkája mellett Anthony lelkes blogger, és meglátásait a Teaching Expertise blogon osztja meg, ahol a tanítással és oktatással kapcsolatos témák széles skáláját tárgyalja.